74 - an ka gadé diksionè-a jodi-a, ...

Partage entre internautes
Répondre
Potomitan
Moderator
Moderator
Messages : 200
Inscription : vendredi 09 juillet 2004 16:18
Contact :

74 - an ka gadé diksionè-a jodi-a, ...

Message par Potomitan »

10.6.2004

bonjou misié Confiant

an ka gadé diksionè-a jodi-a, ek man wé i ni mo-a : "jwa" ki adan definision dot mo men ki pa ka matjé pies epi let "j".

Epi man masè, pa adan légliz la!!, sélman an masé kiné. tout moun man konet adan kabiné mwen ka di : "man kay kiné-a...". Man wé ou matjé enfimiez, doctè...kidonk pétét ou té ké pé mété mo-a...(kiné : masseur kinésithérapeute, si ou mété i, pa blié masseur en francais...).

mési an lot soley

jilyen sailly
Potomitan
Moderator
Moderator
Messages : 200
Inscription : vendredi 09 juillet 2004 16:18
Contact :

Message par Potomitan »

Sé pou sa man mété diksionnè-tala asou Net-la : sé pou moun fè mwen sav ki koté ki ni lérè é kiles mo man bliyé.

Sa vré ki man té bliyé "kiné" é sa vré tou ki, jòdi-a, moun ka alé wè kiné anlo. An tan lontan, lè man té tibolonm,an sé lanné 50-la, té ni dé moun ki té kapab rimet an pié dwet, an pié ki té tod ouben ki té foulé. Man pa sav ola yo té apwann teknik-la mé man ka asiré'w ki sa té ka maché.

Nou té ka kriyé yo "djérisè", bagay ki ka koresponn a fwansé a "rebouteux". Es ou té ké konnet non kréyol dé serten teknik ki sé djérisè-tala té ka sèvi ?

Mèsi anpil !

Raphaël Confiant
Potomitan
Moderator
Moderator
Messages : 200
Inscription : vendredi 09 juillet 2004 16:18
Contact :

Message par Potomitan »

11.6.2004

ribonjou

an pa konet anpil mo kreyol itilizé ba djérisè, man mandé pasian mwen mé yo pa sav sa. Adan travay kiné i ni an baay man mandé anpil: sé kontrakté an misk, ek ou mété dékontrakté mé ou pa mété kontrakté, pétét i ni an lot mannié pou di sa?. (i ni an teknik kiné : "contracté relaché" : teknik pou rivé genyen "degré" andidan "articulasion" pétét ou té ké pé di kontrakté riladjé?!...).

sinon man ja tann mo "dezawa"( désarroie), ek an pa wé'i an liv ou. an rimatjé lérè ou fé epi mo :

dépresion (tan an) ou mété dé "s" en creole délala (2) ou blié mété "d".

tjenbé réd

jilyen sayi
Potomitan
Moderator
Moderator
Messages : 200
Inscription : vendredi 09 juillet 2004 16:18
Contact :

Message par Potomitan »

Fout sa red wè ki manniè konésans médikal kréyol nou disparet ! Ki manniè lapotitjè kréyol pa lanmod ankò ! Poutan, man ka bien chonjé ki, nan komin Loren éti man lévé, nan bonmitan bouk-la, té ni omwen 2 djérisè. Pèsonn pa té ka konfonn yo épi tjenbwazè, menm si yo té ka fè sa té ka kriyé "pas" asou chivi foulé a ouben janm anflé a. Sé djérisè-tala dwet té ni pwop vokabilè-yo, asiré pa pétet !

Hughes Atine fè on DEA (Diplôme d'études approfondies) an LCR, atè La-Fak dé Let kanpis Chelchè a, asou "Travay matwòn an tan lontan". Sé an bidim travay ki la ek kon ou dwet wè, man pwan anlo fraz adan'y pou ekzanplifié yonn-dé mo adan diksionnè-mwen an. An lot bagay : es ou sav sa "lékranpsi" lé di ? Es sé menm maladi-a ki an fwansé yo dwé ka kriyé "écrampsie" ? Sa sa yé bagay-tala ?

Mèsi pou sé koreksion-an ou ka endiké mwen an . A an lot soley !

Raphaël Confiant
Potomitan
Moderator
Moderator
Messages : 200
Inscription : vendredi 09 juillet 2004 16:18
Contact :

Message par Potomitan »

11.6.2004

yépa misié confiant!

An konet mo a : "eclampsie" an fwansé : sé an kalté malkadi (=epilepsie), mé sé selman fanm ki ni twa mwa ansent oben ki ka délivré an ti manmay, lé i ni anpil "albumine"adan ko'y. Ek lé i fé kriz i ka rann "kum" (=flim o flum) (i pa adan diksionè'w), men an pa sav kiles rimed djerisé a té ka ba yo!!

P.S. : sé an enfimiez antiyèz an ritrèt ki di mwen sa.

antouka man kay kontinué mandé ba tout moun si yo konét riméd djérisè o an lot kalté bagay konsa...

an pwochen jou...!

julien sailly
Potomitan
Moderator
Moderator
Messages : 200
Inscription : vendredi 09 juillet 2004 16:18
Contact :

Message par Potomitan »

Man ka rimèsié'w anlo ! Man té ka soupsonnen ki "lékranpsi" té menm bagay ki "écrampsie" mé ou ka konfirmé mwen'y. Ou sav, délè, an mo kréyol pé vini di an mo fwansé épi i lé di toutafetman an lot bagay. Kontel "chimérik" kréyol ka vini di "chimérique" fwansé, mé primié-a lé di "tris" tandiski déziem-la lé di "fè pwojé ki pa réyalis". Kontinié chaché ba mwen adan sektè lapotitjè kréyol la !

Plis fos.

Rafayel
Répondre